Szabályismeret - haladóknak
Rögbi általános szabályismeret
A rögbit egy igen rendhagyó labdával játszák, amit elõször disznógyomorból készítettek, majd késõbb bõrbõl. Igazából nagy szerepe nincs a formának, ez csak a tradíció miatt alakult így. A labda alakja maradt, kis változtatásokkal ugyanaz, amivel régebben is játszottak, de az anyaga és a súlya változott.
A pálya nem sokban tér el a labdarúgás pályáitól, ezért itthon a rögbi meccsek focipályákon zajlanak. A széleket az oldalvonalak és az alapvonalak határolják, és számos vonal szeli át a pályát keresztben.
Az egyik fõ vonal a középvonal, mely a pályát felezi el keresztben. Innen végzik el a kezdõrúgásokat és más egyéb szabálytalanság megtorlása is itt történik.
A másik nagyon fontos vonal a célvonal, ami a kapukkal egy vonalban helyezkedik el. Ez az a vonal, amin túl kell vinni a labdát, ami egyben a játék célja is. A cél vonal és az alapvonal határolja a célterületet. Ennek a pálya résznek legalább 10 méter hosszúnak kell lennie, erre a területre kell bejuttatni a labdát, és nyomást kell rá gyakorolni, hogy érje a talajt.
További vonalak még a 22 méteres vonal, a 10 méteres vonal és az 5 méteres vonal, ami szaggatott. A 22 méteres vonal által határolt terület az alapvonaltól magáig a 22 méterig tart. Ezen a területen a védõ csapat olyan dolgokat tehet meg, amiket a pálya többi részén nem:
• A védõ játékos kirúghatja a labdát az oldalvonalon kívülre úgy, hogy annak nem kell érintenie a talajt. A pálya többi részén ezt nem teheti meg, mert ha nem pattan le a labda a pályán, és úgy kerül ki az oldalvonalon, akkor az ellenfél onnan jön bedobással, ahol a rugó játékos állt a rúgás pillanatában.
• Ha az ellenfél által a levegõbe rúgott labdát a védõ játékos elkapja ezen a területen, és hangosan azt kiáltja, hogy „MARK”, akkor szabadrúgáshoz jut csapata, amit a labdát elkapó játékosnak kell elvégeznie.
• Ha a támadó csapat berúgja az ellenfél célterületére a labdát és azt a védõ o leteszi a célterületre o kirúgja a célterületrõl o kiüti a célterületrõl Akkor a bíró kirúgást ítél errõl a területrol, amit un. drop rúgással kell elvégezni a védekezõ csapatnak
A 10 méteres vonal arra szolgál, hogy kezdõ rúgásoknál a rúgást végzõ csapat játékosának eddig kell elrúgnia a labdát, az ellenfélnek pedig a vonalon túl kell elhelyezkedni.
Az 5 méteres szaggatott vonal abban az esetben kap szerepet, ha nem szándékos szabálytalanság történik a célterületen vagy annak közelében, 5 méteres területen belül. Ekkor ide rendeli vissza a bíró a csapatokat, és ítél zárt tolongást, amelyrõl késõbb esik majd szó.
A pályát hosszában szelõ vonalak: a pályát az oldalvonalak határolják, melyekkel párhuzamos az 5 méteres és a 15 méteres szaggatott vonalak. Ezeknek a vonalaknak akkor van szerepük, ha bedobásra kerül a sor. Ekkor a bedobó játékos a partvonalon, a többi játékosnak, akik részt vesznek a bedobásban (az erre vonatkozó szabályt lásd késõbb), az 5 méteres és a 15 méteres vonal közt kell elhelyezkedni. 
A pálya tartozéka a kapu, amely „H” betû alakú, és a célvonal közepén helyezkedik el. Magassága egyezik a foci kapuéval Magyarországon, és a két szára a kapufák meghosszabbítása.
A pályán az NB1 felnõtt mezõnyben 15 fõ játszik 15 ellen, ami 12 és 7 fõre redukálódik az NBII, a női és az utánpótlás korosztálynál.
A játékidõ 2x40 perc, 10 perc szünettel. A szünetre vonatkozó 10 percet 1995-ben vezették be, addig a játékosoknak el sem volt szabad hagynia a játékteret, és a szabályban 1 perc pihenõidõ szerepelt, ami pár korty vizet jelentett, majd gyors térfélcsere és kezdõdött a második félidõ. A 17 éven aluliak mezõnyében a játékidõ 2x20 perc, a 19 éven aluliak mezõnyében 2x35 perc.
Magyarországon van általános iskolás, középiskolás és egyetemi bajnokság. Ezek lebonyolítása torna rendszerben mûködik, és a 17-18 évesek és az egyetemi korosztályt kivéve egy kisebb pályán mennek a mérkõzések, melyek a nagy rögbi pályán keresztben van kijelölve, mégpedig a célvonal és a 22 méteres vonal közt. A játékidõ 2x7 perc és 7 játékos küzd 7 ellen. A 17-18 éveseknél és az egyetemi korosztályban szintén 2x7 perc a játékidõ szünet nélkül, de õk nagy pályán játszanak.
A rögbiben csak hátrafelé lehet passzolni. Ha labdát birtokló játékos egyvonalban van a labdát kapó társával, az is előre passznak minõsül.
A labdát elõre lehet rúgni, de csak az a játékos mehet érte, aki rúgta, vagy aki a rúgás pillanatában a rúgó játékos mögött helyezkedett el.
A rúgó játékos elõtt tartózkodó játékosok lesen vannak, ha játékba avatkoznak, büntetõt ítél a bíró. A les akkor oldódik fel, ha a rúgó játékos megelõzi a lesen tartózkodókat, vagy egy olyan játékos, aki már megelõzte õt.
Védõ felszerelés használata nem kötelezõ, de fogvédõ, fejvédõ elõfordulhat. A védõ felszerelésre vonatkozó szabály az, hogy puha anyagból készülhet, nem állhat ki belõle éles alkatrész, és a Nemzetközi Rögbi Szövetség engedélyével kell, hogy legyen ellátva.
Pontszerzési lehetõségek
• Ha a játékos az ellenfél célterületére bejuttatott labdát leteszi a talajra. Ezt hívják CÉL-nak a rögbiben, amiért 5 pont jár. A labdát be lehet vinni kézben a célterületre, be lehet rúgni azt, majd rávetõdni, illetve a csapattársunk által rúgott labdát is megszerezhetjük, és pontot szerezhetünk.
• Ha egy csapat célt ért el, akkor joga van jutalomrúgást elvégezni. Ezt állított labdából vagy drop rúgásból történhet. A labda helyzetét az határozza meg, hogy a célterületen hol tették le a labdát. A távolságot a rúgó játékos határozza meg. A megfelelõbb pozíció megszerzése érdekében, minél közelebb viszi a játékos a labdát a kapuhoz, illetve a kapu középpontjához, annál jobb helyzetbõl történhet a jutalomrúgás, amit a kapu keresztléce fölé, és a kapufák közé kell rúgni. A szabályos és pontos végrehajtásért 2 pont jár.
• Büntetõ rúgásból 3 pont érhetõ el. Ezt állított labdával végzi a rugó játékos, és szintén a kapu keresztléce fölé, és a kapufák közé kell bejuttatni.
• Mezõnybõl „DROP” rúgást végezhet el bármelyik játékos úgy, hogy a birtokában lévõ labdát leejti a talajra, majd a talajra érkezés pillanatában megrúgja azt. Ha a labda a kapufák közt áthalad, úgy hogy közben nem éri a talajt, akkor a játékos csapata 3 ponttal lesz gazdagabb. Érdekességként jegyezném meg, hogy az 1995-ös és a 2003-as világkupa döntõjén a hosszabbításban mindkét esetben egy ilyen nehezen kivitelezhetõ rúgás döntötte el a világkupa sorsát.
Szabálytalanságok
Itt kell említést tennem a játékvezetõkrõl és a feladatukról. Egy nemzetközi találkozón 5 játékvezetõ alkalmazását írja elõ a szabály. Egy vezetõbíró, aki fenn a pályán vezeti a mérkõzést, mindkét oldalvonalnál egy-egy partjelzõ, egy videó bíró, aki egy neki elkülönített helyen általában magas pozícióból nézi a mérkozést, több monitorral felszerelkezve, és ha a vezetõbíró a segítségét kéri, õ hozza meg a döntést. Az ötödik játékvezetõ a tartalékos. A vezetõbíró, a partjelzõk és a videó bíró is fel van szerelve mikrofonnal, és fülhallgatóval. Így tudnak kommunikálni, összedolgozni.
A partjelzõk zászlóját úgy hívják, hogy TALKING FLAG, lefordítva „beszélõ zászló”, mert a bot egyik végén a zászló van, a másik végén egy gomb található, mely adóvevõként szolgál, és így nem kell a vezetobírónak ki-be szaladgálnia a pályáról, ha lengeti a kollegája a zászlaját. Az õ beszélgetésüket hallja a videó bíró, illetve az õ beszélgetéseik ki vannak hangosítva a stadionban, hogy a nézõk is tisztán hallják miért mit ítélt a játékvezetõ.
Több sporttal ellentétben, a rögbiben nagy tisztelet övezi a játékvezetõket. Itt mindenkinek tudomásul kell venni azt a döntést, amit a bírók hoznak, és ha mégis kérdés merülne fel, a csapat 10 méterre hátra vonul, és a csapatkapitány, akinek egyedüli joga megszólítania a bírót, illedelmesen megkérdezheti, hogy mi is történt egy adott szituációban, és ha a játékvezetõ akar, akkor válaszol. Ha valaki hangosan adja a tudtára a játékvezetõnek a nemtetszését, a bíró megváltoztathatja az ítéletét, mondjuk szabadrúgást büntetõre, vagy egész egyszeruen 10 méterrel hátraküldi a reklamáló csapatot, és onnan végheztetteti el a vétlen csapattal a büntetõt.
A szabálytalanságokat két csoportba tudjuk sorolni
• szándékos szabálytalanságok
• nem szándékos szabálytalanságok
Szándékos szabálytalanságok
A szándékos szabálytalanságoknál a játékvezetõ ítélete minden esetben büntetõ rúgás. A szabálytalanságot elkövetõ csapatnak 10 méterrel hátra kell vonulnia, és ott várni, hogy az ellenfél miként hozza játékba a labdát.
A büntetõvel több mindent kezdhet a csapat:
• Kapura rúghatja
• Kirúghatja az oldalvonalon kívülre, és ahol a labda elhagyta a játékteret, onnan végezhet el bedobást, a rúgást elvégzõ csapat.
• A labda megjátszásával támadhat a vétlen csapat. Ehhez az kell, hogy a labdát lábfejjel megpöccintse a rugó játékos, majd passzoljon vagy elinduljon vele.
Ha a védekezõ csapatból akár egy játékos nem tartja be a 10 métert, akkor elõnyszabályt ítél a bíró, és ha a támadó csapat nem tud élni a lehetõséggel, az eredeti helyszínhez képest még 10 méterrel odébb rendeli el a játékvezetõ a büntetõt.
A szándékos szabálytalanságok leggyakrabban eloforduló esetei:
• Tettlegesség
• Labda nélküli játékos szerelése, akadályozása
• Veszélyes játék.
• Les
• A játék menetének szándékos akadályozása.
• Hivatalos személy megsértése
A veszélyes játékon értem azokat a megmozdulásokat, amely bármely mértékben veszélyeztetheti a játékos vagy ellenfele testi épségét. A játékvezetõ akkor is büntetõt ítél, ha a vétkes játékos nem a sporttársai, hanem saját testi épségét veszélyezteti. Erre egy jó példa az, ha valaki úgy végez el egy szerelést, hogy õ maga fejre esik, esetleg a nyaka vagy a gerince sérülésnek van kitéve.
A veszélyes játék másik változata az, ha valaki akár csak megkísérli, hogy veszélyeztesse játékostársai egészségét. Ha a gyanú is fenn áll, hogy egy játékos szándékosan szabálytalankodik ilyen módon, egybõl büntetõ az ítélet, de leggyakrabban 10 perces kiállítás a „jutalom”, a következõ esetben, bárki bármelyik csapatból kövesse azt el, egybõl végleges a kiállítás. Erre a példa, ha valaki szándékosan tapossa meg a földön fekvõ társát, vagy nagy erõvel ütközik statikus helyzetben álló társával, pl. térd vagy gerinc magasságában.
Veszélyes játéknak minõsül a nem szabályos szerelés. A szabály úgy mondja ki, hogy a szabályos szerelésnek a vállvonal alatt kell történnie, és csak a felsõtestét használhatja a szerelõ. Gáncs, rúgás, itt is tilos. Ha egy pontszerzési helyzetben, rögbiben „cél helyzetben” lévõ játékost szerelnek le szabálytalanul, a játékvezetõ egybol „büntetõ célt„ ítél, ami azt jelenti, hogy a labdát be se kell vinni a kapu mögé, és akkor is érvényes az akció és jár érte az 5 pont.
A les szabály a rögbiben igen bonyolult és összetett. Nagyon leegyszerûsített formában úgy lehet értelmezni, hogy nyílt játékban a labda vonala a les vonal, tehát a támadó csapattal mindig szemben kell elhelyezkednie a védõknek. Ez azt jelenti, hogy a védõknek csak szembõl lehet támadnia a labdát birtokló játékost. A gyakorlatban azonban persze hogy nincs így, és bizonyos helyzetekben más-más értelmezést nyer el ez a szabály. Zárt tolongásnál, amit késõbb fogok magyarázni, pl. az utolsó játékos lába vonala a les vonal, és erre a vonalra vagy azon kívülre állhatnak fel a védõ játékosok.
Helyhez kötött szituációkban, pl. bedobásnál, büntetõnél, kezdõrúgásnál, szabadrúgásnál a les vonal 10 méterre helyezkedik el a bírói ítélet pontjától, tehát a védekezõ játékosoknak 10 méterre hátra kell vonulniuk ,és akkor tartózkodnak a les vonalon kívül. A játék menetének akadályozása is elég bõ kategória. A lényeg az, hogy a mai rögbiben a bírók célja a játék gyorsítása, folyamatosságának támogatása, és bizonyos szabályok segítenek abban, hogy a rögbi még látványosabb, gyorsabb, dinamikusabb legyen. Az erre vonatkozó fõbb esetek azok, amelyek nem engedik a támadó csapatot a labdához jutni és a saját játékukat gyorsan, keményen játszani.
A fõbb szabálytalanságok lehetnek:
• Ha valaki ráfekszik labdára, hogy ellenfele ne tudja megjátszani
• A földön fogja a labdát, akadályozva a támadókat
• Szándékosan beleüt az ellenfele passzába, és az elõre leesik a talajra.
• Szerelés után a szerelõ játékos el tudna vonulni a helyszínrol, de azért nem teszi azt, hogy akadályozza a támadó csapatot a labda további játszásában
Nem szándékos szabálytalanságok
Nem szándékos szabálytalanságok után „zárt tolongást” ítél a játékvezetõ. Ez a statikus objektum 8-8 fõböl áll mindkét csapatból.
A tolongás akkor jó és erõteljes, nem utolsó esetben sérülés veszélyektõl mentes, ha minden játékos dereka, háta egyenes, és így tudnak egyszerre tolni. A szabálytalanság után a kedvezményezett csapat irányító játékosa, miután a két tolongás összeborult, begurítja középre a labdát. Erre a saját sarkazója adja a jelet, és sarkazza hátra a labdát. Kézzel senki sem nyúlhat hozzá, csak lábbal. A tolást akkor lehet megkezdeni, ha a labda bekerült a tolongás alá. A tolongásnak akkor van vége, ha a az összefogó kiveszi a labdát vagy az irányító kipasszolja. Ekkor kezdõdik a nyílt játék.
18 éven alatti korosztályra más szabályok vonatkoznak. Az általános iskolás korosztálynál csak 5 fõböl áll a tolongás és csak jelképes szerepe van. Itt az elsõsorosok elõször összekapaszkodnak az ellenfelükkel, majd a bírói utasításra össze borulnak. Õk nem tolhatnak, és nincs ellen sarkazás sem. Az idõsebb, 17 és 18 éves korosztálynál már 8 fõ a tolongás, de csak 1,5 métert tolhatnak, utána meg kell játszaniuk a labdát. Itt is össze kell kapaszkodni a tolongás elõtt, az ellenfelet is meg kell ragadni, amit a bíró vezényel.
Ha nemzetközi mérkőzésrõl, vagy komolyabb szintű klubmérkőzésrõl van szó, akkor a jegyzõkönyvben meg kell jelölni azokat a játékosokat, akik az elsõ sorban játszanak. Erre azért van szükség, mert ez a poszt külön felkészülést igényel, és a sérülésveszély miatt nem játszhatja akárki. A csere padon ülõk közül is meg kell jelölni azokat, akik tudnak elsõ sort játszani, és csak õk cserélhetõek be helyettük.
A nem szándékos szabálytalanság leggyakrabban elõforduló esetei:
• A labda elõre ejtése
• A labda elõre passzolása
• A támadó csapat nem tudja megjátszani a saját labdáját
• „öncél”
• szabálytalan bedobás
• szabálytalan a pontrúgás elvégzése
Ezekben az esetekben tehát zárt tolongást ítél a bíró, a vétlen csapat javára. A labda elõre passzolása és ejtése egyértelmű hiba, a labda meg nem játszhatósága viszont magyarázatot igényel. Ez abban az esetben fordul elõ, ha a labda beszorul két játékos közé, vagy többen rajta fekszenek, de nem a saját hibájukból, hanem rálökték õket, elestek, stb. Ekkor a bíró az akcióban domináló csapatnak ítéli a labdát, tehát ha a támadás volt hatékonyabb és dinamikusabb, mint a védekezés, õk kapják a labdát, ha a védelem volt a dominánsabb fél, akkor elveszi a támadóktól a labdát a játékvezetõ, és az addig védekezõ csapat játszhat vele.
Öncélt akkor ítél a játékvezetõ, ha a célterületre bejuttatott labdát a védõ játékos teszi a talajra. Ennek két esete létezik:
• Az elsõ eset, mikor a támadó játékos juttatta be a labdát a célterületre, és a védõ teszi azt le, vagy rúgja ki, üti ki, stb. Ebben az esetben 22-es kirúgást ítél a játékvezetõ a védõk javára.
• A második eset, mikor a védõ juttatja be a saját célterületére a labdát, és õ is teszi azt le. Ebben az esetben ítél a játékvezetõ zárt tolongást az 5 méteres vonalról a támadó csapat javára.
A bedobásra vonatkozó szabályok
Bedobást akkor ítél a játékvezetõ, ha a labda teljes terjedelmével elhagyta a játékteret az oldalvonal mentén. A bedobás helyét több tényezõ határozza meg.
• Ha a játékos a 22 méteres vonalon belül kirúgja a labdát az oldalvonalon kívülre, akkor onnan jön az ellenfél csapata bedobással, ahol elhagyta a labda a játékteret.
• Ha a játékos a 22 méteres vonalon kívül állt, és a labda lepattant a talajra, mielõtt elhagyta a játékteret az oldalvonal mentén, onnan jön bedobással a másik csapat, ahol metszette a játékszer a vonalat.
• Ha a játékos a 22 méteres vonalon kívül állt, és kirúgta a labdát talajra pattanás nélkül a pályáról és az az oldalvonalon haladt át, az ellenfél onnan jön bedobással, ahol a rúgó játékos állt a rúgás pillanatában.
• Ha a játékos a büntetõ rúgást rúgja ki a pályán kívülre, akkor onnan jön saját csapata bedobással, ha lepattant, ha nem, ahol elhagyta a labda a pályát, ha az oldalvonalon tette ezt. Ez nem vonatkozik a szabadrúgásra.
• A szabálytalan bedobásra vonatkozó szabályokat a bedobások részletes elemzésekor írom le.
• A pontrúgás elvégzése akkor szabálytalan, ha az kiesik a rúgó kezébõl, szabálytalanul érinti meg, vagy nem a szabálynak megfelelõen 30 másodperc alatt végzi el.
Ha a partjelzõ meghatározta a bedobás helyét, akkor a bedobó csapat egyik játékosának kell elvégeznie a bedobást. A többi játékosnak az 5 méteres és a 15 méteres vonal közé kell oszlopban beállni, úgy hogy 1 méter széles folyosó legyen a két oszlop közt. A bedobásban résztvevõk számát a bedobó csapat határozza meg. A többi játékosnak 10-10 méterre kell minimum elhelyezkedniük a bedobás közepét jelzõ vonaltól, kivéve az irányító játékosokat, akikre ez nem vonatkozik és az ellenfél egy játékosát, aki az 5 méteres vonalon belül helyezkedik el.
A bedobásban a szabály megengedi a játékosok emelését, ami azt jelenti, hogy egy vagy két játékos a nadrágjánál vagy a combjánál fogva felemeli a labdáért ugró játékost. A labdát dobó játékosnak nem lehet ijeszteni, és a bedobó folyosó közepébe kell dobnia a labdát, egyébként pártos dobásért tolongás ítél a játékvezetõ. Akkor is tolongás ítél a játékvezetõ, ha a labda nem megy el az 5 méteres vonalig. A bedobásnak akkor van vége, és szûnik meg a 10 méteres les vonal, ha szabályos a bedobás és a labda legalább 1 métert haladt valamely irányba az oldalvonallal párhuzamosan.
Általános iskolás korosztályban még nem engedett az emelés, a gyerekek a saját láberejükkel ugorhatnak a labdáért segítség nélkül.
