Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rióban 2016-ban rögbiben is lesznek (megint) olimpiai bajnokok

2009.10.09

Négy esztendővel ezelőtt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntésekor csupa csalódott rögbist látott a világ. Akkor, 2005-ben még nemet mondott ugyanis az ötkarikás mozgalom vezérkara a sportág újbóli műsorba vételére. Most, október első péntekén annál nagyobb volt a vigalom a tojáslabda szerelmeseinek táborában: a koppenhágai NOB-csúcson tudniillik már meglett az igen, így a rögbi - 85 évi szünet után - újfent az olimpia hivatalos programjának része lett. Akárcsak a másik, a NOB végrehajtó bizottsága által szintén elfogadásra ajánlott golf, amely szintúgy 2016-ban, Rio de Janeiróban térhet vissza a nyári játékok hivatalos sportágai közé.

Kép

A rögbi bemutatója nagyon sikeres volt, a Nemzetközi Rögbi Szövetség honlapján megtekinthető a prezentáció. Videó: Rugby Sevens is reaching out! A prezentáción részt vett: Bernard Lapasset, az IRB elnöke; Mike Miller, az IRB főtitára; Cheryl Soon, a világbajnok ausztrál női hetes válogatott csapatkapitánya; Humhrey Kayange, a kenyai hetes válogatott csapatkapitánya; Anastassiya Khamova, kazah női nemzeti válogatott és játékvezető; Agustin Pichot, korábbi argentín válogatott csapatkapitány és Jonah Lomu élő rögbi legenda és az 1998-as Nemzetközösségi Játékok aranyérmese.

A rögbi - egészen pontosan annak 15 játékossal játszott változata - a századfordulós párizsi olimpián  mutatkozhatott be, majd 1908-ban, 1920-ban és 1924-ben ugyancsak a játékok szerves tartozéka volt, hogy aztán kihulljon a rostán. Évtizedeken át nem is látszott esély a visszatérésre, míg nem az idei, persze nem előzmények nélküli diadal bekövetkezett.

A kérdés persze magától adódik: mi kellett a sikerhez? A históriai múlt? A többi jelentkezőnél - a karaténál, a fallabdánál, a görkorcsolyánál, valamint a négy éve kiszavazott baseballnál és softballnál - erőteljesebb-ügyesebb lobbizás? A mögöttük álló kellő sportdiplomáciai-anyagi háttér (kevésbé finoman: a pénz)? Netán a népszerűség, elismertség dönthetett a golf és a 7 fős rögbi mellett?  Vélhetően együtt hatott valamennyi szempont, még ha nem azonos súllyal estek is latba. Hajlamos arra a megállapításra jutni az ember, hogy a NOB-voksolás végkimenetelét alapvetően és meghatározó erővel ugyanaz a tényező dönthette el, mint az 1900-as felvételi vizsga előtt. Nevezetesen: a NOB első emberének a „részükre hajlása”…

 Mind Coubertin, mind Rogge „pártoló tag” volt

 Az újkori olimpiák életre hívója, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első elnöke, a francia báró Pierre de Coubertin ugyanis kezdettől szorgalmazta a golf programba iktatását, de még inkább pártolta a rögbiét, és nem volt rest közvetlenebb formában is kampányolni a labdás csapatjáték mellett. Tanintézmények regimentjét kereste fel annak érdekében, hogy legyen tantárgy a francia iskolákban ez a férfiasan kemény, labdacipelős, rúgáson-cselezésen-futáson-ütközésen alapuló sport. Bő egy évszázaddal később a NOB mostani első számú vezetője, az amúgy tisztében újabb négy esztendőre most, a dán fővárosban megerősített belga Jacques Rogge sorakozott fel hasonlóképpen lelkes szószólónak, ha úgy tetszik befolyásos lobbistának, bár némiképp „mentségére” szólhat, hogy esetében egy volt rögbijátékosról van szó… Ami tény: a NOB-tagok elsöprő többséggel mondtak igent mindkettőre, a rögbit - pontosítva: annak 7 emberes variánsát - 81:8 arányban támogatták, míg a golfnál 63:27-tel győzött a „visszatérítők” tábora.

Az előbbi sportágban - a hét év múlva esedékes nyári játékok házigazdájává a dániai NOB-fórumon megválasztott Rióban - 12 női és 12 férficsapat vetélkedhet majd, csapatonként 12 játékossal úgy, hogy egyidejűleg 7-7 játékos lehet a pályán, és szemben a 15-ös rögbivel, ennél nem másfél óráig tart majd egy-egy meccs, hanem csupán 15 percig.Kép Pörgősebb, látványosabb, élvezhetőbb lesz így, s persze a tán legfőbb hatalom, a televízió által is közvetíthetőbbé, értsd: jobban eladhatóvá is válik. Nem kétséges, ugrásszerűen nőni fog a népszerűsége az „olimpiaizálódás” révén, noha eddig sem panaszkodhatott az elterjedtség miatt: pillanatnyilag 141 országban űzik szerte földön az 1883-ban kitalált tojáslabdás módit. Amellett a szakértői becslések arról szólnak, hogy a most a sportágba áramló mintegy 20 millió eurónyi szponzorpénz akár meg is duplázódhat a „revíziós döntésnek” köszönhetően.

Az 1744 óta ismert, gyakorlatilag mind a mai napig változatlan formában létező és szinte minden más sportnál sokkal jobban fizető, egy-egy profi tornagyőzelmet például akár egymillió dollárral is jutalmazó golfot mintegy 60 millióan művelik 114 országban. A nemzeti szövetség adatai szerint a hódolók mintegy negyede nő. A már említett emancipációs törekvések itt is tetten érhetők: a 2016-os olimpián 60 férfi- és 60 női golfozó indulhat.

A nemi megoszlásra nem véletlenül hivatkoznak azok, akik a két sportág visszaszavazását magyarázzák. A NOB jó ideje meghirdette azt az elvet - és igyekszik is következetes maradni hozzá -, amely szerint a nők arányát emelni kell az olimpiai mozgalom minden szférájában, beleértve természetesen az ötkarikás sportokat is.

A régi-újonc duó az idők szavának is engedett, amikor kilátásba helyezte házi nőprogramját, és a jelek szerint eredményesen népszerűsítette is a NOB-tagok körében. Az említett Rogge elnöknél meg ugyebár különösebben nem kellett protekciót kérni.

A 67 éves belga sportvezető mindenesetre a maga részéről a kollégák megnyugtatásával kezdte „trónbeszédét”. - Idővel majd megbizonyosodhatnak róla, hogy nagyon okos döntést hoztak most - mondta a golf és a rögbi visszavételére reagálva.

 

Megint 28 sportág az olimpiai étlapon

Ami kevésbé szubjektív, ennél fogva vitába sem igen lehet szállni vele. A koppenhágai szavazás nyomán a 2012-es londoni olimpiával szemben Rio de Janeiróban nem 26, hanem 28 sportág küzdelmeit rendezik majd meg, csakúgy, mint tavaly Pekingben. Az idei bővítés előtt - a baseball és a softball 2005-ös kiakolbólítása mellett - legutóbb a sydneyi olimpián következett be műsorváltozás: 2000-ben a triatlon és a tekvondó csatlakozott az ötkarikás műsor számaihoz.

A következő módosítást legkorábban négy esztendő múlva szavazhatják meg a NOB-tagok. Addig se be-, se kikerülni nem lehet.

2013-ig lehet hát gyűjteni megint az erőt, a kint levőknek a bejutáshoz, a körön belül találhatóknak pedig az ötkarikás tűz közelében maradáshoz.

Ne legyen kétségünk: a lobbizás, a patrónuskutatás teljes gőzzel folytatódik tovább. Mert benn lenni mégiscsak jobb…

mti

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.